Az SQL segítségével relációs adatbázisok hozhatók létre, és számos művelet végrehajtható a meglévő adatbázisokon, beleértve az adatlekérdezéseket is. A nyelv a webfejlesztők, adatelemzők és kutatók standard repertoárjának része. Más programozási nyelvekhez képest azonban az SQL különleges. Bemutatjuk a nyelv jellemzőit.

Mi is pontosan az SQL?

Az SQL a „Structured Query Language” ( strukturált lekérdezési nyelv) rövidítése. Strukturált vagy relációs adatokat tartalmazó adatbázisok lekérdezésére használható. A nyelv**a „relációs algebra”**elvén alapul. Ez egy matematikai elmélet az adatok strukturálására és a lekérdezések eredményeinek kiszámítására. Az SQL programozási nyelv számos különleges tulajdonsága ebből a matematikai alapból származik. Az 1970-es évek közepén kifejlesztett SQL ma már az adatbázis-alkalmazások standard programozási nyelvének számít.

Az SQL-ről fontos tudni, hogy ez egy tisztán lekérdezési vagy programozási nyelv, nem pedig egy átfogó adatbázis-kezelő rendszer (DBMS). Néhány népszerű, SQL-t implementáló DBMS a MySQL, az Oracle SQL és az SQLite. Ezek a DBMS-ek azonban többnyire az SQL dialektusait használják, amelyek további és/vagy eltérő parancsokkal rendelkezhetnek.

SQL mint domain-specifikus és deklaratív nyelv

A legtöbb elterjedt programozási nyelvhez képest az SQL különleges, mert egy domain-specifikus nyelv (DSL). Az általános célú nyelvekkel (GPL) ellentétben, amelyek sokféle alkalmazásban használhatók, az SQL csak egy dologra használható: adatbázisokra.

Az SQL szintén deklaratív programozási nyelv. Ez azt jelenti, hogy a programozó a kívánt eredményt parancsként adja meg, és a rendszer gondoskodik arról, hogy ez az eredmény megvalósuljon. Ez ellentétben áll az imperatív programozással, amelyben a célok eléréséhez szükséges egyes lépéseket kifejezetten meghatározzák a kódban.

Mire használják az SQL-t?

Az SQL interfészként szolgál a relációs adatbázis-kezelő rendszerekkel (RDBMS) való interakcióhoz. A relációs adatbázis egy táblázatnak tekinthető, amelyben minden sor bejegyzésének előre meghatározott attribútumkészlete van, amelyeket értékekkel töltöttek ki. Az SQL kódot emberek szövegalapú interfészen keresztül adhatják meg, vagy API-hozzáférésekbe integrálhatják.

Tipp

Biztonságos otthont keres SQL-alapú webprojektjéhez? Az IONOS-tól többet is megtudhat az SQL-kiszolgáló-tárolásról. Az IONOS kiszolgálóival a legmodernebb hardverkomponensek, valamint a 24 órás ügyfélszolgálat és tanácsadás előnyeit élvezheti.

Az SQL előnyei és hátrányai

Az SQL előnyei

Az SQL legnagyobb előnye a technológia magas profilja és széles körű használata. Az 1970-es évekbeli megjelenése óta az SQL az adatbázis-alkalmazások iparági szabványa. Ez megkönnyíti a tapasztalt SQL-programozók megtalálását, valamint más általános technológiákkal és nyelvekkel való kapcsolódást.

Ráadásul az SQL okkal vált az iparági szabványná. A nyelv szilárd matematikai alapokon nyugszik, ami optimális adattárolást tesz lehetővé. A relációs adatbázisok azonban a technológia és az elmélet alapos ismeretét, valamint modellezési készségeket és tervezést igényelnek. De egy jól megtervezett adatbázis-séma lehetővé teszi, hogy megfelelő lekérdezésekkel új ismereteket nyerjünk az adatokból.

Az SQL hátrányai

Az SQL és általában a relációs adatbázisok egyik hátránya a technológia nagyfokú komplexitása. Az SQL több száz parancsot és záradékot tartalmaz, amelyek jelentős kihívást jelentenek az újoncok számára. Ezek közül sok implementáció-specifikus, ami még nehezebbé teszi a dolgokat.

Ezenkívül a relációs adatbázis felépítése számos feltételezést igényel a tárolandó adatokkal kapcsolatban. Ezek a tárolt adatok minőségének biztosítását szolgálják, de számos korlátozást is magukkal vonnak, amelyek tartós problémákat okozhatnak, ha a sémát rosszul tervezték. A sémában a működés közben végzett változtatások komoly kihívást jelenthetnek. A rugalmasság hiánya mellett általában nagyon nehéz az SQL-adatbázis földrajzi elosztása is. Az adatbázis teljesítményének decentralizálással történő optimalizálása ezért egyáltalán nem egyszerű feladat.

Az SQL utolsó hátránya, hogy nem kompatibilis a széles körben elterjedt objektumorientált programozással, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az objektumorientált programozásban az adatok és a „viselkedés” (módszerek) objektumokba vannak csomagolva. Az adatok és módszerek osztályhierarchiákon keresztül öröklődnek. A relációs megközelítés alapvetően eltérő, mivel az adatok több táblára oszthatók. Ezenkívül lehetetlen modellezni egy objektum viselkedését. Emiatt az objektumok nem vihetők át 1:1 arányban relációs adatbázis-struktúrákba.

Az SQL alternatívái

Mivel az SQL a digitális forradalom kezdetén került kifejlesztésre, a nyelv máig sem veszített jelentőségéből. Azóta azonban megjelentek olyan alternatív sémák, amelyek bizonyos alkalmazásokhoz jobban megfelelhetnek.

Objektum-relációs adatbázis-kezelő rendszerek

Az objektum-relációs adatbázis-kezelő rendszerek (ORDBMS), mint például a PostgreSQL , az SQL-t használják lekérdezési nyelvként, de támogatják az objektumorientált programozás alapvető koncepcióit is. Az objektumhierarchiák, az öröklődés és az objektumok viselkedése objektum-relációs leképezés (ORM) használata nélkül is alkalmazható. Különösen a felhasználó által definiált és összetett adattípusok csökkentik a sémák és lekérdezések komplexitását.

NoSQL

Az SQL-alapú DBMS-ek elsősorban strukturált adatok tárolására szolgálnak, de nem minden adat követi a rögzített sémát. Itt jönnek képbe a NoSQL adatbázisok. A NoSQL kifejezés a nem relációs DBMS-ek családjára utal. Az adatok táblázatok mezőiként való modellezése helyett különböző más megközelítéseket alkalmaznak.

Egy népszerű megközelítés az adatok dokumentumalapú tárolása. Ez úgy működik, hogy az adatokat nem táblázatban, hanem egyedi dokumentumokban tárolja. A dokumentumalapú megközelítés egyik előnye, hogy az adatok önmagukban is íródhatnak. Ez azt jelenti, hogy az adatok sémáját az egyedi dokumentumok határozzák meg, nem pedig az adatbázis, vagyis az adatbejegyzések különböző sémákat követhetnek.

A NoSQL megoldások általában kevésbé összetettek, és előnyöket kínálnak a méretezhetőség és a teljesítményoptimalizálás terén. Ezenkívül általában könnyebb a sémát működés közben megváltoztatni vagy az adatokat rugalmasan tárolni. Másrészt viszont az adatok minőségét illetően kevesebb garancia lehet.

Ugrás a főmenübe