Mi az a hibrid felhő?

A hibrid felhő egy olyan informatikai szolgáltatás, amely magán- és nyilvános felhőket kombinál, és összehangolja az adatokat és alkalmazásokat a két környezet között. Ez a megközelítés nagyobb rugalmasságot és skálázhatóságot kínál a vállalkozásoknak, mivel lehetővé teszi számukra, hogy az érzékeny adatokat helyben tárolják, miközben a nyilvános felhő számítási teljesítményének előnyeit is kihasználhatják.

A hibrid felhő meghatározása

A hibrid felhő kifejezés általában egy hagyományos helyszíni adatközpont vagy egy külső magánfelhő és egy nyilvános felhő kombinációját jelenti. Ez azt jelenti, hogy egyes adatok és alkalmazások helyszínen vannak tárolva és futnak, míg mások egy speciális szolgáltató szerverein vannak tárolva. Ez azonban nem azt jelenti, hogy két teljesen különálló rendszerrel kell dolgozni – a hibrid felhő megoldások úgy vannak integrálva, hogy az adatok zökkenőmentesen mozoghassanak a környezetek között, anélkül, hogy bonyolult migrációra vagy további manuális munkára lenne szükség.

A hibrid felhő ideális esetben zökkenőmentesen és szimbiotikus módon köti össze mindkét rendszert. Minden vállalat eldöntheti, hogy mely IT-komponenseket hol helyezi el. Például az adatvédelmi szempontból érzékeny fájlok helyben maradhatnak, míg az összes többi adatot felhőszervereken tárolják. Egyes vállalkozások úgy dönthetnek, hogy teljes tárolási infrastruktúrájukat házon belül tartják, és csak a felhőalapú számítástechnikai erőforrásokat kiszervezik. Mások éppen ellenkezőleg: a számítási kapacitást helyben tartják, míg az adatokat felhőalapú tárolórendszerben tárolják, hogy azok bárhonnan könnyen elérhetők legyenek.

Hogyan működik a hibrid felhő?

A hibrid felhőarchitektúra megvalósításához nem elég egyszerűen előfizetni egy nyilvános felhőre, és azt a saját adatközpont mellett üzemeltetni. A két rendszernek zökkenőmentesen kell együttműködnie. Erre nincs univerzális megoldás – többféle megközelítés létezik. Végül azonban minden integrációs módszer általában **menedzsment szoftver vagy API**használatán alapul, vagy mindkettő kombinációján. A tényleges megvalósítás mindig attól függ, hogy pontosan mit szeretne áthelyezni a felhőbe, és melyik szolgáltatót választja, mivel a különböző gyártók gyakran különböző megoldásokat kínálnak.

A beállítás hatóköre szintén fontos szerepet játszik. Kisebb igény esetén gyakran elegendő egy interfész – például, ha egy vállalat irodai alkalmazásokat használ a felhőben, de az adatokat továbbra is helyben tárolja. Bonyolultabb esetekben előnyös lehet egy hibrid felhőkezelő szoftver használata. Átfogó rendszermegoldások telepítésekor az olyan eszközök, mint a terheléselosztók, a felhőkezelés rendkívül értékes részévé válnak. A terhelések hatékony és automatikus elosztásával segítik a szolgáltatások és adatok zavartalan rendelkezésre állását.

A hibrid felhő előnyei és hátrányai

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a hibrid felhő a két világ legjobb tulajdonságait ötvözi. Azonban, mint minden technológia, ez a koncepció is bizonyos hátrányokkal jár. Hogy ezek a hátrányok relevánssá válnak-e, az az egyes szervezetek konkrét körülményeitől függ.

Előnyök

A magánfelhő előnye – különösen, ha helyszíni adatközpontként valósítják meg – az, hogy minden fontos dolog felett teljes ellenőrzést gyakorolhat. Az adatbiztonságért és a szolgáltatás rendelkezésre állásáért maga a vállalat felel, így szükség esetén gyorsan reagálhat. Ez azt jelenti, hogy minden, ami a vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen, a vállalat saját hatáskörében és felügyelete alatt maradhat.

A nyilvános felhő előnye abban rejlik, hogy igény szerint méretezhető. A legtöbb felhőalapú megoldás szolgáltatója lehetővé teszi ügyfeleinek, hogy gyorsan és egyszerűen hozzáadjanak vagy eltávolítsanak erőforrásokat, így biztosítva, hogy csak a ténylegesen felhasznált szolgáltatásokért fizessenek. Ez a rugalmasság a hibrid felhőalapú megoldások előnye is: minden olyan terület, amely nem igényel kizárólagos belső ellenőrzést, szükség szerint méretezhető fel vagy le a felhőn keresztül. Ezenkívül a vállalatok megtakaríthatnak a karbantartási költségeken azokon a komponenseken, amelyeket nem házon belül tárolnak, mivel a hardver és a szoftver kezeléséért a harmadik fél szolgáltató felel.

Hátrányok

Bár a szoftverek egyszerűsíthetik a hibrid felhő kezelését, az adminisztratív terhelés még mindig nagyobb, mint bármelyik alternatívánál. Ennek része, hogy egyértelműen meg kell határozni, mely üzleti területek melyik részében kell elhelyezkedniük a felhőben. Csak egy jól meghatározott tervvel lehet hosszú távon elkerülni a hibrid felhővel kapcsolatos működési problémákat. Ezt a tervet egyértelműen közölni kell minden érdekelt féllel, és hatékony jogosultsági rendszert kell létrehozni.

Ez összefügg a hibrid felhő második fő hátrányával, azaz a viszonylag alacsonyabb biztonsági szinttel. A hibrid felépítés nem nyújt ugyanolyan szintű védelmet, mint egy teljesen önálló, helyszíni megoldás. A maximális adatvédelem és az Egyesült Királyság GDPR-jének és a 2018. évi adatvédelmi törvénynek való megfelelés biztosítása érdekében egyértelmű és robusztus biztonsági keretrendszert kell létrehozni.

Az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező, személyes adatokat feldolgozó szervezeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy az érzékeny információk ne kerüljenek átvitelre vagy tárolásra olyan környezetben, ahol a védelem nem megfelelő. Ha fennáll annak a kockázata, hogy az adatok rossz kezekbe kerülnek, az adatbiztonság már nem garantálható. Ezért elengedhetetlen olyan stratégiák kidolgozása és végrehajtása, amelyek megakadályozzák a hibrid felhőalapú rendszerek nem megfelelő kezelését, vagy legalábbis minimalizálják a kapcsolódó kockázatokat.

Ezen túlmenően minden vállalatnak gondosan meg kell fontolnia, hogy valóban szüksége van-e hibrid felhőre. Ha a szervezet már rendelkezik saját adatközponttal, amely várhatóan kielégíti az elkövetkező időszak igényeit, akkor a hibrid felhőre való áttérés felesleges lehet, és további erőfeszítéseket igényelne. Másrészt egy olyan vállalat, amely adatainak tárolását megbízható, szigorú adatvédelmi szabványokkal rendelkező hosting szolgáltatóra bízhatja, egyáltalán nem szorulhat saját adatközpontra vagy privát felhőre – ebben az esetben a nyilvános felhő lehet a hatékonyabb és költséghatékonyabb megoldás.

Mi a különbség a hibrid felhő, a nyilvános felhő és a magánfelhő között?

A hibrid felhőben a magán- és a nyilvános felhőszolgáltatások egyetlen egységes rendszerbe vannak összevonva. A nyilvános felhő az, amire a legtöbb ember általában utal, amikor „a felhőről” beszél. A nagy szerverfarmokon a felhasználóknak – vagy akár egész vállalatoknak – kijelölnek egy meghatározott területet, de nem teljesen különálló fizikai szervert. Ez azt jelenti, hogy a nyilvános felhőben két vállalat is használhatja ugyanazt a tárolómodult, és megoszthatja a rendelkezésre álló teret.

A magánfelhőben más felhasználók nem férhetnek hozzá ugyanahhoz a hardverhez. A magánfelhőket külső szolgáltatóktól is lehet bérelni. Ebben az esetben a szerverek nem a vállalatnál, hanem egy távoli adatközpontban találhatók. Ez a felépítés a nyilvános felhővel megegyező előnyökkel jár, ugyanakkor nagyobb adatbiztonságot nyújt. Az önállóan kezelt, helyszíni adatközpont is konfigurálható magánfelhőként. Például a szerverek beállíthatók úgy, hogy a távoli munkavállalók is hozzáférhessenek hozzájuk.

A hibrid felhő mindkét megoldás kombinációja. Ebben a modellben a vállalat bizonyos üzleti műveletekhez magánfelhőt használ, míg más feladatokat nyilvános felhőre kiszervez.