Ha nem tud vagy nem akar saját adatközpontot létrehozni, akkor a felhőalapú számítástechnika a megoldás. Ez a számítástechnikai modell számos előnnyel jár, amelyek mind magánszemélyek, mind nemzetközi vállalatok számára vonzóak. De mi is pontosan a felhőalapú számítástechnika? Megvizsgáljuk ezt a számítástechnikai modellt, és elmagyarázzuk előnyeit és hátrányait.

Mi az a felhőalapú számítástechnika?

Saját adatközpont felállítása időigényes és költséges. A felállításhoz és karbantartáshoz szakemberekre van szükség, ráadásul a központot nem lehet a keresletnek megfelelően méretezni. Ennek eredményeként gyakran több erőforrás áll rendelkezésre, mint amennyire ténylegesen szükség van, ami az egész folyamatot meglehetősen hatékonytalanná teszi.

A felhőalapú számítástechnika megoldja ezeket a problémákat. Ahelyett, hogy maguk vásárolnák, telepítenék és karbantartanák a technológiát, a vállalatok és magánszemélyek egyetlen szolgáltató által üzemeltetett webes szolgáltatásokat vesznek igénybe. Így a felhasználók méretgazdaságosságból profitálnak, valamint gyorsan, egyszerűen és dinamikusan bővíthetik kapacitásaikat. A legtöbb esetben ez a modern kiszervezési forma bérleti modell alapján működik.

A felhőalapú számítástechnika területén a kínált szolgáltatások a távoli szerverek által biztosított felhőalapú tárhelyektől egészen a felhőben található infrastruktúráig terjedhetnek, ahol a felhasználók az interneten keresztül hozzáférhetnek teljes adatközpontokhoz.

A Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (National Institute of Standards and Technology) egyik tanulmánya szerint a szolgáltatásoknak bizonyos jellemzőknek kell megfelelniük ahhoz, hogy felhőalapú számítástechnikának lehessen őket nevezni:

  • Igény szerinti önkiszolgálás: A felhasználóknak mindig lehetőségük kell legyen arra, hogy a szolgáltatóval való kapcsolatfelvétel nélkül, önállóan igényeljék a szükséges erőforrásokat.
  • Széles körű hálózati hozzáférés: A felhőalapú számítástechnikának az interneten keresztül, valamint a széles körű hozzáférhetőséget biztosító szabványosított mechanizmusok és protokollok révén kell elérhetőnek lennie.
  • Erőforrások összevonása: A több számítástechnikai erőforrás összevonása a felhőalapú számítástechnika alapvető követelménye. Ez szerverfarmok formájában történik, amelyek dinamikusan osztják el és osztják át az erőforrásokat, például a feldolgozási teljesítményt és a tárolókapacitást, hogy kielégítsék a több felhasználó igényeit. Az ügyfelek nem feltétlenül tudják, hogy pontosan hol találhatók az általuk használt erőforrások.
  • Gyors rugalmasság: A kapacitások biztosításának gyorsnak és igényalapúnak kell lennie. Bizonyos esetekben a méretezés automatikusan megtörténhet, anélkül, hogy a felhasználóknak vagy a szolgáltatóknak be kellene avatkozniuk.
  • Mért szolgáltatás: A felhőszolgáltatások használatát folyamatosan figyelemmel kísérik, ami nagyobb átláthatóságot biztosít mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára.

Hasonlóan ahhoz, ahogyan az erőmű a villamosenergia-hálózat központja, a felhőalapú számítástechnika is általában egy nagy adatközpont vagy szerverfarm köré épül, ahol több számítógép vagy szerver erőforrásait egyesítik. Ez a grid computing néven ismert, és nagy teljesítményt tesz lehetővé. A virtualizációval kombinálva a hálózaton belül egyedi virtuális példányok hozhatók létre a felhasználók számára. A hálózati hozzáférés zökkenőmentesen működik, így a felhasználónak nem kell pontosan tudnia, hol tárolják az adatait.

Milyen típusú felhőalapú számítástechnika létezik?

Jelenleg széles körű felhőalapú megoldások állnak rendelkezésre a piacon. Az ár és a nyújtott támogatás mellett ezek a lehetőségek elsősorban a kínált rétegek és a telepítési modell tekintetében különböznek egymástól. A „rétegek” kifejezés a szolgáltatás hatókörére utal, míg a telepítési modell a felhő típusát jelöli.

Szolgáltatási modell

Egy réteg egy adott szolgáltatási szintnek felel meg, és a különböző „szolgáltatásként” szintjei, vagy rétegei leírják a szolgáltatás hatókörét. Ezeket általában piramis modellel ábrázolják. Az infrastruktúra szolgáltatásként a legnagyobb hatókörrel rendelkezik, míg a szoftver szolgáltatásként konkrét alkalmazásokra összpontosít.

  • Infrastruktúra szolgáltatásként (IaaS): Ezen a szinten a szolgáltatók teljes hardvermegoldásokat kínálnak: feldolgozási teljesítmény, tárhely és hálózati technológia. A felhasználó számára elérhető példányok teljesen virtuálisak és az erőforrás-poolba vannak felosztva. Az IaaS alapul szolgálhat további rétegekhez, de önálló termékként is kínálják.
  • Platform as a Service (PaaS): Ez a réteg egy lépéssel tovább megy, és nem csak hardvert, hanem teljes felhő környezetet is biztosít. A PaaS elsősorban a szoftverfejlesztőknek szól. A szolgáltatók a felhőben készen használható fejlesztői környezetet kínálnak, amelyet a saját hardverükön tárolnak. Ennek eredményeként a programozók időt és pénzt takaríthatnak meg, mivel nem kell maguknak létrehozniuk és karbantartaniuk a környezetet.
  • Software as a Service (SaaS): A legfelső rétegben a felhasználóknak felhőalapú szoftvermegoldásokat kínálnak. A SaaS elsősorban a tipikus végfelhasználóknak szól, mivel nekik nem kell a szoftver telepítésével és karbantartásával foglalkozniuk, és biztosak lehetnek abban, hogy a hardver elég erős. A szoftverhez való hozzáféréshez a felhasználók vagy egy webböngészőt, vagy egy korlátozott programot használnak, amely a szoftvert a felhőből tölti be.
  • Everything as a Service (XaaS): A fent említett három réteg mellett a szolgáltatók egyéb szolgáltatásokat is kínálnak. Ebben az esetben azonban az „as-a-service” terminológiát gyakran marketing célokra használják. A XaaS általában mindig egy másik szintre vonatkoztatható, vagy akár semmi köze sincs a felhőalapú számítástechnikához. Például a Humans as a Service (HuaaS) egyszerűen egy crowdsourcing forma, amelynek keretében egy csoport ember az interneten keresztül végez feladatok.

Telepítési modellek

A telepítési modellek jelzik, hogy az példányok csak egy ügyfél számára vannak-e fenntartva, vagy másokkal is megosztottak. A telepítési modellek attól függően vannak kategorizálva, hogy a felhő megosztott-e, és kivel van megosztva.

  • Privát felhő: A szervereket kizárólag egy ügyfél használja. A privát felhő lehet helyszíni (belső felhő), de nem feltétlenül. Még egy szerverfarmot használó tárhelyszolgáltató esetében is lehetséges olyan dedikált hardver használata, amelyhez más ügyfelek nem férhetnek hozzá.
  • Közösségi felhő: A közösségi felhő hasonlóan működik, mint a magánfelhő, azzal a különbséggel, hogy több ember osztozik egy dedikált hardverinstancián. A felhasználók összevonása azonban nem véletlenszerűen történik. Ehelyett gyakran ugyanazon üzleti területeken működő vagy hasonló érdeklődésű ügyfeleket csoportosítanak össze. Ezenkívül a közösségi felhő kezelése történhet vállalaton belül vagy külsősök által. A cél az erőforrások megtakarítása a több magánfelhő üzemeltetéséhez képest.
  • Nyilvános felhő: Ez a típusú telepítési modell felel meg a felhő mögötti tényleges elképzelésnek. Azaz, Ön megosztja a szerverkapcsolatot a nagyközönséggel. Felhasználóként nem láthatja és nem módosíthatja, hogy ki más használhatja a szerver erőforrásait.
  • Hibrid felhő: Ez a modell a magánfelhő és a nyilvános felhők kombinációja. Ez azt jelenti, hogy egy vállalat vagy egy magánszemély meghatározhatja, hogy működésének mely részeit kívánja magánjellegűvé tenni – például a biztonsági szempontokat –, és melyeket kíván nyilvánosnak hagyni.

Melyek a felhőalapú számítástechnika előnyei és hátrányai?

A felhőalapú számítástechnika jelentős előnyökkel jár, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Az ilyen vállalkozások számára az informatikai infrastruktúra kiépítése költséges, és folyamatos támogatást és karbantartást igényel a erre szakosodott személyzet részéről. Ezenkívül a legjobb, ha az adatközpont a szervezet növekedésével arányosan bővül. Mivel ez hagyományosan nehéz megvalósítani, a vállalatok általában meghatározott ciklusokban vásárolnak új hardvert, a jövőbeli igényeik becslése alapján. Ez gyakran oda vezet, hogy a ténylegesen szükségesnél több erőforrást vásárolnak.

A skálázhatóság mellett a felhőalapú számítástechnika további előnyöket is kínál. A professzionális szerverfarmok, mint például a felhőszolgáltatók által használtak, sokkal biztonságosabbak, mint amit a legtöbb szervezet helyben tud biztosítani. Különleges biztonsági személyzet és szerver szakemberek védik az adatközpontot a fizikai és digitális támadásoktól, a tűzbiztonsági szakértők pedig gondoskodnak arról, hogy az adatok tűztől is biztonságban legyenek. Végül, a legtöbb felhőalapú számítástechnikai szolgáltató kötelező biztonsági másolatot készít az összes adatról.

A felhőalapú számítástechnikának azonban vannak hátrányai is, ezért egyesek még mindig nem váltottak át rá. Általánosságban elmondható, hogy a szolgáltatótól és annak konfigurációitól függővé válik. Ha a szolgáltatónál technikai problémák adódnak, az közvetlenül hatással van az Ön működésére. Ezenkívül a felhőalapú számítástechnika hatékonysága és a munkavállalók hatékony munkavégzése érdekében erős és stabil internetkapcsolatra van szükség.

A felhőalapú megoldásokkal kapcsolatban a legnagyobb aggodalomra okot adó kérdés az adatvédelem. Bár igaz, hogy az adatok biztonságban vannak az adatközpontban vagy a szerverfarmban, az adatok interneten történő továbbítása mindig biztonsági kockázatot jelent. Ezenkívül az adatközpont helye is kritikus fontosságú. Ha az adatközpont például az Egyesült Államokban található, a felhőszolgáltató a Patriot Act értelmében köteles az adatok kérésre átadni az amerikai hatóságoknak. Ezért érthető, hogy sokan haboznak, amikor el kell dönteniük, hogy használják-e a felhőalapú számítástechnikát vagy sem.

A felhőalapú számítástechnika előnyei

  • Nincs beszerzési költség
  • Nincs tőkekötelezettség
  • Szükség szerint méretezhető
  • Nincs szükség házon belüli szakemberekre
  • Az adatközpontok jól karbantartottak és biztonságosak

A felhőalapú számítástechnika hátrányai

  • Stabil és gyors internetkapcsolat szükséges
  • Adatvédelmi aggályok
  • A szolgáltatótól való függőség (vendor lock-in)
  • Biztonsági kockázat az átvitel során
  • Az alacsony egyéni árak miatt csábító lehet több erőforrást lefoglalni, mint amennyire szükség van

Mikor kezdődött a felhőalapú számítástechnika?

A számítógépek hálózatba kötése annak érdekében, hogy a felhasználók nagyobb feldolgozási teljesítményt és több tárhelyet kapjanak, nem új koncepció. Az 1950-es évekbeli számítógépes mainframe-ek már akkor is egy lépéssel közelebb kerültek a felhőalapú számítástechnikához. Akkoriban a felhasználók a szervezeten (vállalatokon vagy egyetemeken) belül több más terminálon keresztül is hozzáférhettek a mainframe számítógéphez, és kihasználhatták annak kapacitását. Ez azonban kezdetben időmegosztásos alapon történt, vagyis a felhasználóknak időt kellett foglalniuk, hogy a mainframe számítási teljesítményét igénybe vehessék.

Az ezt követő évtizedekben kifejlesztették a virtualizációt, amely lehetővé tette a számítógépes példányok absztrakt újrateremtését. Végül az internet feltalálásával az ilyen virtuális környezetek online elérhetővé váltak, és az 1990-es években egyre több felhasználó számára váltak kereskedelmi forgalomban elérhetővé.

Ekkoriban a felhő koncepciója egyre népszerűbbé vált, de csak az ezredforduló után kezdtek a vállalatok és a magánszemélyek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítani a technológia iránt. Az első felhőalapú szolgáltatások egyedi szolgáltatások voltak, például fájlmegosztási felületek vagy a Google Sheets és Docs, ahol több felhasználó egyszerre dolgozhatott egy dokumentumon. Ugyanakkor az Amazon is elkezdte más felhasználók rendelkezésére bocsátani hatalmas szerverparkját. Az Amazon Web Services (AWS) néven ismert szolgáltatás lehetővé teszi más vállalatok számára, hogy az e-kereskedelmi óriás infrastruktúráját használják és szoftvereket futtassanak rajta.

Manapság a felhőalapú számítástechnika sok ember mindennapi életének része. A legtöbb okostelefon (vagy tágabb értelemben az Internet of Things) folyamatosan kapcsolódik a felhőhöz. Például a felhasználók okostelefonjukkal készített fényképei automatikusan feltöltődnek az Apple vagy a Google felhőszolgáltatásába, így más eszközökről is hozzáférhetők.

Ugrás a főmenübe